Közismert macskabeszéd a miáúúú. A macska fajtájától, természetétől változó nyávogás azonban nem igazi macskanyelv. Ez a macska idegen nyelve, az emberrel való beszédre használja. Aki sokáig él együtt a macskával, az könnyen külömbséget tud tenni a sokféle miáúúúk között. Pontosan tudható, hogy a cica ki akar- e menni, vagy éhes, vagy pedig unatkozik és játszani szeretne veled. A macskák egymás közötti érintkezésében használt nyelv ennél sokkal bonyolultabb és nem csak hangokra épül, testbeszéd és szagbeszéd inkább. Lágy, csipogó hangon a macskák a kicsinyeikkel beszélnek és a hangok tudakozódást fejeznek ki: érdeklődnek a kicsik állapotáról, arról, hogy éhesek-e, vagy elégedettek-e. Aggodalmaikat és gyöngédségeiket is így fejezik ki.
Erőteljes hangokkal a kandúrok parancsolnak. Búgó trillákkal udvarolnak. A morgás, kaffogás, fújás és sziszegés mérget, fenyegetőzést jelez. A dorombolás pedig elégedettséget jelent náluk.
Testbeszéd
Farkát magasan tartva hordja: kipihent és ekégedett.
Farokvég enyhén meggörbül: üdvözlés nála.
Rángatózó farokvég: összpontosít, érdeklődik a cica.
A farok nagyobbik vége vonaglik: ingerült lett.
Csapkod a farkával: dühbe gurult.
Fülhegyezés: érdeklődik.
Háta ívvé görbül, első lábai előre nyúlnak: fölényét jelzi vele.
Füle lelapul, hátrasimul: támadni készül.
Szőre az égre mered: félelmében, hogy nagyobbnak tűnjék.
A macskák szaggal is beszélnek. Ha hozzánk dörgölődik, ellát a szagjelével is. A kandúr erős szaggal jelöli meg a saját területének határát. A szaglászó macskák tulajdonképpen információt gyűjtenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése